A vendetta...

Oberon lassan magához tért, a szupresszor teljesen kiürült szervezetéből.
- Elismerem a vereséget. - mondta félig kiszáradt szájjal. - Ha már úgyis halálra ítélnek, szeretném, ha méltó módon halhatnék meg. Morawky százados, teljesíti egy halálra ítélt utolsó kívánságát?
- Sok mindent elkövettél Bill bátyám, de nem tagadhatom meg tőled. Cserébe csak egy részletes vallomást kérek.
- Hozzatok egy terminált, és megkapjátok.

Oberon órákig gépelte a vallomását, majd átnyújtotta a terminált Matt-nek.
- Ez itt minden. A kezdetektől a mai napig, nevek, helyek és időpontok.
- Köszönöm szépen. Nem számítottam volna tőled erre.
- Mit veszíthetek már? Úgyis elítélnek, és még egy dolgot jóvá szeretnék tenni. Szeppukut akarok, és azt, hogy Loraine hadnagy legyen a segédem. Már biztos tudod, hogy miért...
- Természetesen. Alex, kérlek kapcsold ki az álcázódat.
- Én nem értem, hogy miért engedsz ennek a bűnözőnek... Matt, nem ismerek rád. - szólt Alex.
- Én viszont pontosan tudom Alex, és mikor meghalt, te is érteni fogod. - Matt az egyik pilótaszekrényhez lépett, egy katanát, egy tantoo-t, és egy üveg eredeti szakét vett elő.
- Szeretném, ha megtisztelnél azzal, hogy az én kardom oltsa ki az életed.
- Az enyém a megtiszteltetés Matt.

Az effendik körben ültek, Matt óvatosan lelocsolta a kard pengéjét, amit Alex sújtásra készen emelt ezután a feje fölé.
- Felkészültél William?
- Felkészültem Matt.

A tantoo szabályosan hatolt Oberon húsába... Utolsó nyögésével csak ennyit mondott:
- Cseresznyevirág... - ez volt a jelszó, és saját halála, mi Alex tudati blokkjait feloldotta.
Alex lesújtott, és Oberon testéből elszált a lélek. Jill és Irina arcán megnyugvás látszott:
- A lelke utat talált a végtelenségbe, és megbékélt. Nem szenvedett az átmenetnél, nem sikoltott, mint az átlag ember, amikor elszakad az élettől. Nyugodj békében William Masters...
- Nyugodj békében - hangzott az effendik kórusa
- Nyugodj békében... - mondta Alex, majd megtántorodott. Oberon régi tudatblokkjai elengedtek, és hirtelen tört rá minden elfelejtett emléke. - Tehát ő ölte meg a szüleimet... A vérbosszút tudatosan adta az én kezembe, bár blokkjai miatt nem tudhattam ezt. Ó, te vén marha... - Alex felemelte Oberon fejét, és homlokon csókolta - Megbocsátok! Nyugodj békében.