Kelet felett az ég

- Százados! - Jill ájult teste felett egy csapat katona állt, közülük kivált az egyik és finoman ébresztgetni kezdte, hogy nyomatékosabb legyen tevékenysége, megrázta a lányt. Jill lassan felnyitotta pilláit, de nem sokat látott a világból, mivel a katonák kiatakarták a fényforrásokat, ahogy körbevették. Miután magához tért és ülő helyzetbe segítették, a katonák tisztelegtek.
- Százados, megtámadták? - kérdezte a raj parancsnoka, akik éppen járőrszolgálatot teljesítettek a folyosókon. Jill megrázta a fejét, hogy nem. - Elkísérjük a gyengélkedőre! - mondta, s lábra állította Jillt, ami igen vicces jelenet lehetett volna, ha kandi kamerával megörökítik, mivel a nagy darab Kirkegaard csak úgy fél kézzel talpra állította Jillt.
- Nem lehet! - mondta Jill. - Morawsky kapitánynak kell azonnal jelentést tennem!
- Ne vegye sértésnek vagy tolakodásnak, de Önnek most... - Jill veséig hatoló tekintetétől Kirkegaard rajparancsnok elharapta mondatának végét. - Akkor a parancsnoki hídra kísérjük! - vonta le a végső konkluziót. - Igazodj! - adta ki a parancsot az embereinek. Jill meg sem várta őket, már megindult a parancsnoki híd felé, noha közlekedése faltól falig tartott. Kirkegaard nemes Lelkű ember volt, karon ragadta Jillt és úgy támogatta a hídra. Közben Irina is megérkezett, s a többi fül előtt rejtett beszélgetést folytattak.
- Morawsky kapitány! - rontott be Jill, Matt éppen értekezést folytatott Calebbel, amikor a furcsa kompánia megérkezett.
- Mi történt? - Kirkegaard már éppen nekikezdett volna a jelentésnek, amikor Jill és Irina kettőse megelőzte.
- Kelet felett az ég! - mondta Jill, ami a halandók számára semmilyen információval sem bírt, de Matt arcán alig észrevehető gondfelhő úszott át.
- Hármas készenléti szint! - recsegte bele a parancsnoki híd levegőjébe. Noha a legénység nem látta értelmét a riadónak, de maradéktalanul engedelmeskedtek a parancsnak.
- Maraskova százados, kísérje Cross századost a gyengélkedőre! - vetette oda Irinának. - És lehetőleg ne engedje ki onnan! Később még számolunk - utóbbi mondatát csak Jill hallhatta. A két telepata tisztelget Matt előtt, majd kisomfordáltak a felbolydult parancsnoki hídról.
- Nem találtam meg Olját! - mondta Jill. - Mindenhol kerestem, de sehol sem éreztem. Lehet, hogy...
- Lehet, hogy ideje lenne fenéken billenteni a földi egységet és rájuk ijeszteni, hogy keressék meg. Jill, még van mit tanulnod! - Irinától jobban viselte a korholást. Folytonos bizonyítási kényszerrel küzd, mióta Effendi lett. Mint pszichológus, tudja, ez így nem helyes.
- Én csak...
- Senkinek sem kell bizonyítanod, Jill! Ha kellene, akkor még nem lennél köztünk! - mondta Ir', majd hirtelen az arcszíne zöld lett. - Megbocsáss, mindját jövök - mondta, majd berohant a legközelebbi mosdóba. Jill a folyosón várt rá. Kisvártatva Irina újra előkerült enyhén meggyötörten. - Csak Pocok... Nem tetszett neki a vacsora... Úgy látszik a hal most lekerül az étlapról. Na gyere, hiába a riadó készültség, Neked pihenned kell és hát, parancsba kaptad, úgyhogy nincs mit tenned. Tuck úgysem szereti, ha ilyen bevetés során nők lábatlankodnak a parancsnoki hídon. - a két telepata eltűnt a gyengélkedő irányában.

Közben valahol keleten egy méltóságteljes csatahajó bukkant fel a csillagokkal telehinített égi mezőn.