Az igazság az ablakon túlról...

A kabinajtó jelzője halkan kettőt pittyent mielőtt feltárult. Az effendik hívójele szükségtelenné tette a felesleges azonosításokat. Mielőtt a szobába léptek volna, a monitorok visszabucskáztak a falba, elfedve a tiszta valóság minden nyomát.

- Matt! Itt vagy? - suttogta Irina a néma sötétségbe - Matt! Válaszolj, ha itt vagy! Ez nem játék!

- Üljetek le... Amit most készülök mutatni, illetve elmondani, az elég meredek lesz.

Mindenki gyorsan helyet keresett magának, és csendesen várták Matt további beszámolóját.

Az optikai szál halk kattanással tért vissza Matt fejébe, aki háttámlával az ajtó felé ült.

"Mutasd meg nekik Arya..." - cikázott tova az impulzus az M.I. központi egysége felé.

A rejtett falikonzolok életre keltek, és egymás után fedték fel az igazágot a többiek előtt.

Jill némán felsikoltott. Matt sírontúli hangon folytatta:

- Igen Jill, jól látod, amit látsz. És Doki, nagyon jól tetted, hogy gyanakodtál némi elmebajra, de ez esetben sajnos Te télleg nem láthattad a bolyót... Nincs "képességed" hozzá...

- De akkor mi... - kezdte Irina.

- Igen, szerencsére ti pszík érzékeltek olyasmit is, ami szemmel nem látható.

- De hát...

- Igen Jill... Valóban láttad...

- Akkor mi ezek szerint...

- Igen, megtaláltuk, amit kerestünk. Mégsem oldhatom fel a zárat, amíg nem kerülünk elég messze tőle...

- De miért...

- Tuck, ezt neked kellene tudnod a legjobban... Ez az a bolygó, ahol Cat eltűnt, és ez az a hely, ahonnan majdnem a teljes legénység elmeháborodottan tért haza...

- De mi...

- Mi okozza? Valamilyen pszichonikus sugárzás veszi körül a bolygót. Nem vagyunk elég erősek, hogy a felszínre lépjünk... És nem is szeretnék... - A forgófotel nyikorogva indult meg, és pár pillanat múlva társai már a szemébe nézhettek. Hátborzongató volt, ahogy rezzenéstelen, és kifejezéstelen arccal ült ott, és szemei a semmibe bámultak.

- Matt Jól vagy? - kérdezte Doki

- Igen... azt hiszem... Irina, ha kérhetlek... - dobta oda a második üvegszálat a nőnek. - Sajnos ők nem kapták meg az "ajándékot". Kérlek, vetítsd ki nekik...

Irina is a helyére illesztette az adatkábelt. A szoba ismét sötétbe borult, ahogy a monitorok eltűntek, majd az M.I. háromdimenziós terminálja először halovány derengésben, majd fényesen megjelent mindeni előtt...

"A bolygóinformációs adatbázist kérem..."

"Bolygóinformációs Adatbázis:

LZ 5568723-as jelzésű planéta, Föld típusú felszín és klímarendszer, emberi életre alkalmasnak nyilvánítva. / Cathreen Maynard/"

A nyers szöveg mellett ábrák, felszíni- és légköri adatok, feltételezett lakosságra vonatkozó megjegyzések futották körbe a szobát.

- Ez gyönyörű - szakadt ki Jill-ből.

- Szerintem is... De sajnos van egy kis probléma... "Taktikai kép"

A bolygóadatok eltűntek, és piros foltok egész hada tűnt fel a bolygó körül.

- Hát igen, elkéstünk... - hangzott Matt hangja teljes érzelemmentességgel...

- Mit tehetünk ebben a helyzetben? - szólt közbe Caleb

- Kihasználjuk az utolsó lehetőséget. Maynard hadnagy eltűnt, de jelentése szerint a bolygó lakosságánál hagyott némi információt rólunk, így arra számítok, hogy valamennyi túlélőt ki tudunk menekítni az invázió előtt. Mindenki a helyére, feloldom a zárlatot.

"Belső kommunikációs csatornákat megnyitni"

- A Leonidas csillaghajó legénységének! Itt Morawsky őrnagy beszél. Teljes harci készültség! Ez nem gyakorlat, ismétlem, ez nem gyakorlat! Mindenki a helyére! - a hangszórók elnémultak - Alex, vidd a Tündért, Ikrek, induljanak a vadászok! Szedjetek össze minden fegyvertelen hajót! Futás emberek, ne aludjunk. - Az effendik elindultak a posztjukra, és Matt visszafordult a székkel a konzolok erdeje felé

"Arya! Taktikai üzemmód aktiválása!"

"Arya M.I. egység taktikai üzemmódot aktiváltam, minden irányítás átadva a parancsnoki terminálnak"

"Kódolt adás a környéken lévő Föld Erő hajóknak:

Megtaláltuk a Harcos Ereklyéjéit!"

A válasz sem váratott túl sokáig magára, jópár hajó bukott vissza a normál térbe, mint zsákmányára lecsapó sas.

A Leonidas II jelzőfénye messzire beragyogta a környező űrt. A bolygóról felszálló űrkompok apró rovaroknak látszottak, amint nyári éjjelen a lámpások köré rajzanak.

Egy újabb háború kezdődött el...